Keresve a jövőjét, ami talán nem is létezik, és hogy rájöjjön kivel is szeretné majd megosztani, Cassia a Külső Tartományokba utazik, hogy megtalálja Ky-t, akit a biztos halál reményében száműztek oda. Azonban mire rátalálna, Ky éppen elszökött, de szerencsére nyomokat is hagyott maga után, amiket csak Cassia találhat meg. Cassia az utazása során sok olyan dolgot megkérdőjelez, amit eddig kedvesnek tartott, és egyre bizonyosabb az elhatározása, hogy csak Ky-al tudja elképzelni a jövőjét. Legalábbis amíg meg nem változnak a szabályok, nem tűnik fel a felkelés lehetősége, és amíg ki nem derül valami olyasmi Xander-ről, ami mindent megváltoztathat.

Nagyon szerettem Ally Condie-tól a Matched című könyvet (megjelent magyarul, juppi!), és éppen ezért én személy szerint nagyon vágytam már a folytatásra is. De nem egészen erre. Mert mi a frászkarika volt ez kéremszépen? Csúfság lenne azt mondani, hogy semmi sem történt, mert valami biztos történt. Csak mivel egy hónapja olvastam és azóta lusta voltam blogot írni, most mégannyira sem emlékszem, hogy mi volt benne. Konkrétan az első részre jobban emlékszem, mint erre itten. Mintha Condie itt szépen megpihent volna, elégre az első rész siker volt, akkor a másodikat is biztos meg fogják venni, nem kell ide nagy történet. Remélem, hogy a harmadik részre összeszedi magát, amit mondjuk ez után nem fogok habzó szájjal várni, de azért még annyi maradt bennem, hogy mondjuk... reménykedjek?

Szóval a második rész pontosan onnan folytatódik, ahol az első rész abbamaradt, csak a lelkesedés fogyott el egy picit jobban. A két főszereplőnk konkrétan egy helyben toporog mind a 350+ oldal alatt, oké, nem fizikailag értem, hanem fejben. A mellékszereplőket pedig éppen azért nem lehet megkedvelni, mert Cassia és Ky fején keresztül látod őket. Pedig akár még érdekesek is lehettek volna, vagy éppen megmenthették volna a történetet, mert én Indie-t elsőre egészen szerethetőnek találtam. Csak aztán az történt, hogy láttuk őt Cassia fején át, meg Ky fején át, és aztán csak azon járt a fejem, hogy hogy lehet így elrontani egy potenciálisan jó karaktert?

A Társadalomban a tisztviselők döntenek mindenről; hogy kit szeretsz, hogy hol dolgozol, hogy mikor halsz meg. Cassia pedig mindig megbízott a döntésükben. Ez csekély ár a hosszú életért, a tökéletes munkáért és az ideális társért cserébe. Tehát amikor a legjobb barátját pillantja meg a képernyőn élete eddigi legfontosabb estéjén (ekkor tudja meg ki lesz élete párja), Cassia teljes bizonyossággal tudja, hogy ő az igazi... egészen addig, míg másnap reggel egy másik fiú arcát látja felvillanni a képernyőn, akit szintén ismer. Cassiának pedig nehéz döntések elé kell néznie: választania kell a legjobb barátja Xander, és a titokzatos Ky között; a között, hogy folytassa az eddigi életét, vagy egy új utat válasszon, amit eddig még senki sem követett; a tökéletesség és a szenvedély között.

Imádom a disztópikus regényeket, Ally Condie pedig megvett engem kilóra, ezzel a tökéletesen kidolgozott világgal, amit imádtam. Nagyon tetszett, hogy Cassie az elején száz százalékosan része a Társadalomnak, várja a párosításának az éjszakáját, hogy megtudja ki az a fiú, akit majd meg fog szeretni és akivel majd néhány év múlva összeházasodnak és családot alapítanak. És aztán ahogy egyre inkább elkezd kételkedni, lázadni... és hogy mégis milyen nehéz lehet fellázadni egy tökéletes világgal szemben, csak azért, mert ő mégsem teljesen boldog.

Imádtam a szereplőket is egytől egyig. Az elején valahogy kicsit furcsa volt ráhangolódni, de igazából mindenkit sikerült megkedvelnem, főleg azért, mert látszólag akármennyire is rendben van minden, valójában mindenki lázad is egy kicsit. Nemcsak Cassie, hanem a szülei és a nagyapja is, akik ettől mind igazán szerethető karakterek lesznek. Az első kötet nincs lezárva, és nagyon-nagyon kíváncsi vagyok vajon mi történik Cassie-ékkel a következő kötetben, ami majd csak novemberben jelenik meg. Borzasztó messze van az még!